Idén hatezerrel kevesebben felvételiztek középiskolába, a legtöbben gimnáziumban folytatják
A felvételi 1530 diáknak nem sikerült, számukra rendkívüli felvételi eljárás kezdődik.
A felvételi 1530 diáknak nem sikerült, számukra rendkívüli felvételi eljárás kezdődik.
Több középiskolában csütörtökön lett volna a felvételi teszt megtekintése, de a bombariadó miatt ez elmarad.
Még hátravan a középiskolai felvételi neheze, hiába van túl az írásbeli részen a diákok többsége. Az elkövetkező időszakban kell ugyanis eldönteni, milyen gimnáziumokba adjuk be a jelentkezést. Hogy gördülékenyebb legyen a folyamat, hasznos tudnivalókat szedtünk össze a leendő gimnazistáknak a legjobb alapítványi és egyházi iskoláktól kezdve a gimnáziumigazgatók jótanácsain át.
A negyedikeseké kifejezetten könnyű volt, a hatodikosoké és a nyolcadikosoké közepesen nehéz – így foglalható össze a matektanár véleménye a középiskolai felvételi tesztről.
Az Eduline által megkérdezett pedagógusok szerint, látszatra olyan volt a teszt, mint a korábbi években, de azért voltak benne nehézségek.
Túl sok meglepetés nem érte a diákokat, de volt 1-2 trükkös feladat az idei középiskolai felvételi tesztben.
Az Oktatási Hivatal szerint idén összesen 543 középiskola írta elő, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók vegyenek részt ilyen vizsgán.
Kell-e külön készülni a középiskolai felvételire, és ha igen, hogyan? Elég-e otthon gyakorolni, vagy érdemes előkészítő tanfolyamra járni? Szaktanárokat kérdeztünk a januári vizsga buktatóiról és a felkészülésről.
Az összesített rangsorban is első Eötvös Gimnázium tanulói érték el a felvételin is a legjobb eredményeket, onnantól viszont van némi kavarodás a listán. Újabb részeredmények a Középiskolai rangsor 2025-ből.
A "páronként" szó jelentése körüli bonyodalmat nem ismeri el javítókulcs, de a csempék sorba rendezésénél utólag módosították az elfogadható válaszokon a félreérthető kérdés miatt.
Nincs valódi társadalmi diskurzus a középiskolai központi felvételi körül, fel sem merül, hogy a sok esetben nem valós kompetenciákat vizsgáló rendszerrel kezdeni lehetne valamit, egyik kormány sem nyúlt hozzá, írja szerzőnk. Vélemény.
A nyolcadikos diákoknak már rögtön az első feladattal meggyűlhetett bajuk, ugyanis olyan fogalmat kaptak, ami az iskolai órákon ritkán kerül elő.
Szombaton több mint 72 ezer diák írt középiskolai felvételit, a feladatlapok közül pedig a magyart találták a nehezebbnek.
Veszélyezteti a diákok középiskolai felvételijét és megalázó helyzetbe hoz sok tanítót a kormány legújabb módosítása, amivel lehetővé teszi, hogy a teljes általános iskolában bevethetők legyenek a főként alsósokra specializálódott pedagógusok. Több érintettel beszéltünk a várható helyzetről és arról, hogyan birkóznának meg azzal a helyzettel, ha beküldenék őket felsőbb évfolyamba tanítani. Akár úgy, hogy alapjaiban értenek a szakterülethez, akár úgy, hogy nem.
Nem könnyű az iskolaválasztás, rengeteg szempontot érdemes figyelembe venni, még azt sem lehet megmondani, milyen egy jó iskola – véli Szél Dávid pszichológus, aki azért kérésünkre felsorolt néhány megfontolandó szempontot a döntéshez. Az interjú a csütörtökön, november 30-án megjelenő HVG Középiskola 2024 kiadványában jelenik meg, most itt, a hvg360-on is olvasható.
Az iskolák hétfőn kirakják honlapjaikra, kiket vettek fel.
Lehet variálni az intézmények sorrendjén és új tanulmányi területet is fel lehet venni.
Megíratták a tavalyi magyar felvételi tesztet egy robottal. Egy közepes gimnáziumba akár fel is vennék.
A matematikát nehezebbnek találták a diákok, mint a magyart, de ez általában így van.
Délelőtt 10-kor kezdődtek a 2023-as középiskolai központi felvételik és valamivel déli 12 előtt értek véget. Több mint 71 ezer diák töltötte ki a tesztet magyarból és matematikából.